Kisebbségi sors


 

„Nem alkuszom, nem adok egyetlen falut sem! A máséból nekem nem kell egy falat sem!”                                                                                                                                       – Fankadeli –

 

Magyarország felébredt: most már a hivatalosságok szerint is vannak a határokon túl testvérei. Visszajött Orbán, és megszavaztatta a jogot arra, hogy román állampolgárként magyar útlevéllel a kezünkben talán egy kicsit jobban érezzük magunkat. Most már a közvélemény is alakult annyit, hogy nem félnek a több millió román munkavállalótól. Jött helyette elég más…

 

Volt egy kedvenc magyarországi rapperem: Fankadeli. Nagyon jó szövegeket írt, olyanokat, amik elgondolkoztatják az embert. Voltak dalai (?) a becsületről, a barátságról, szerelemről. Az életről. Aztán beállt a Jobbikba, és azóta képtelen vagyok végighallgatni. Hogy miért? MERT UTÁLOM, AMIKOR VALAKI OLYAN BESZÉL A NEVEMBEN, AKI ÉLETÉBE NEM VOLT KISEBBSÉGBEN!!!

Honnan is tudnák ezek a magyarországi csíkosok, mit jelent a nyelvi-nemzeti kisebbség? Mit jelent az, hogy a kultúrátok homlok egyenest különbözik a többségétől?! Hogy bár mindketten keresztények vagytok, csak azért, mert a Húsvét máskorra esik, és fordítva vetjük a keresztet, a laikus (!) kormány ott szúr ki a vallásunkkal (felekezettől függetlenül, legalább ennyi egyetértés legyen), ahol éri.

 

Bejöttek ide is Csíkos Hőbörgőék. Nem mondom, biztos találtak hazai szimpatizánst is, a hülyeségre mindig van igény. A gond csak az, hogy fogalmuk sincs az itthoni állapotokról, aztán amikor ők józanodás után szépen visszakocsikáznak Salátaföldre, akkor mi nekifoghatunk magyarázkodni, hogy tulajdon képpen mi is volt ez. Mint például én, amikor azt próbálom elmagyarázni többségi nemzettársaimnak, hogy mit jelent az autonómia, és hogy nem, nem áll szándékunkban se légi, se földalatti folyosót építeni Magyarország és Székelyföld közé. Székelyföld Erdély része, Erdély meg Romániáé. Ez Trianon óta így van. Hogy nem feltétlenül örülünk neki, és nem a francia focicsapatnak szurkoltunk, az már más kérdés. 

 

Ha valaha megkérdezték, honnan jövök, mindig Erdélyt mondtam. Soha nem esett ki a számon Románia, és soha nem mondanék Magyarországot sem. Semmilyen körülmények között. Azok a kevesek, akik gondolkodás nélkül rá tudnak mutatni a térképen Erdélyre, megértik, amit ezzel mondani akarok. Akik meg csak Drakuláznak és Trianonoznak, vagy csak néznek ki a fejükből, azok akkor sem fogják érteni, ha történetesen nekikezdenék magyarázkodni.

 

Persze én is álmodozom egy referendumról. Hogy valaki így tegye fel a kérdést:

 

Ön mit gondol, mi lenne a legjobb Erdélynek és az erdélyieknek:

 

a.)    Erdély maradjon Románia része

b.)    Csatolják vissza Magyarországhoz

c.)    Legyen önálló, független állam

 

Aki ismer, tudja mit választanák. Nem érzem szükségét sem Bukarest, sem Budapest istápolásának. Erdély nem Amerika, nem olvasztótégely. Sokféle nép lakta és sokfélék vagyunk most is. Én magam is több nemzetet tudok felmenőim között, és ennek tudata fontos számomra. Ezek mellett tartom magam marosszéki székelynek. Nekem pont ez az, ami identitásomat meghatározza. Amúgy talán egy kezemen meg tudnám számolni, hány „tiszta vérű” magyar van még Magyarországon is, nem hogy itt.

 

Kolozsváron rengeteg külföldi megfordul, így sokféle emberrel volt alkalmam beszélgetni. Sokan álltak értetlenül a székely jelenség előtt, hogy tudniillik nem tudunk románul, és úgy szeretjük a többségieket, mint kutya a macskát. A nyelvi problémákat nagyon könnyen el tudom magyarázni. Egész egyszerűen más. A kulturális különbözőség magyarázatával sincs gond, azt is értik. Amit viszont nekem is nehezemre esik felfogni az a fura mentalitás mindkét részről, hogy márpedig nem és nem. Itt a kampányok a magyar vészről szólnak, talán nem annyira, mint Felvidéken, de mégis. És a legfőbb probléma továbbra is az, hogy milyen nyelven tanuljuk a történelmet. A választót pedig könnyen lehet hülyíteni, addig is, ameddig Gheorghe veszekszik Jánossal, egyikük sem foglalkozik azzal, hogy télen vagy éhen fognak veszni, vagy nemes egyszerűséggel megfagynak. Etnikumtól és vallási hovatartozástól függetlenül. Mert csökkentek a fizetések, mert megemelték az összes létező adót, mert, mert és mert. De mit számít ez a mellett, hogy a reneszánsz nagy királya, Mathias Corvinus Rex (és igen, akarattal írtam latinul) magyar volt-e vagy román. A mauricius szigeteki diák értette talán a legjobban a mondani valómat, bár ha engem kérdeznek, szerintem neki több oka van sírni. Ott ül Franciaország a nyakán több, mint 9000 kilométerről. Isten a megmondhatója, hogy ez hogyan működik?

 

Minap viszont egy érdekes beszélgetésben volt részem egy berber barátommal. Ők azok, akik a Maghrebben élnek, tessék szépen utána nézni a Wikipédián. Nyelv: berber (imazigh), aminek az égvilágon semmi köze nincs az arabhoz. Vallásilag meg a XIII. században lettek (nem éppen önszántukból) muszlimok, és a többség még most sem arról híres, hogy túlságosan komolyan venné a dolgot. Na most: fent említett diák berber ide vagy oda, kettős identitású, francia-marokkói állampolgársággal. A következő érdekességet mondta nekem: bár Marokkó lakosainak számát tekintve abszolút berber többségű ország, a politikai vezetők arabok. És annak ellenére, hogy az ország alkotmánya a francia alkotmány pontos és hív másolata, mint ilyen, az ország laikus és demokratikus, alkotmányos monarchia, hoztak egy nagyon érdekes törvényt. Hogy tudniillik hivatalosan senki nem kaphat berber nevet. Utcákat, városokat, falvakat neveztek át, bár ez nem hatott meg, mert nem is olyan rég nálunk is. De hogy mi van?! Hogy egy berber országban egy idegen üljön a trónon, és azt mondja nekem, hogy a fiam neve szerint ugyan olyan idegen (arab), mint ő?    

Nagyon meglepődtem. Hol van a híres berber büszkeség? Hogy engedhetik ezt meg? Biztos vagyok benne, hogy ha ezt ma nálunk Bukarest bejelentené, holnapra semmi nem maradna a fővárosból. Még a helyét is felszántanánk és bevetnénk fűvel, hogy az utókor azt se tudja, létezett ilyen nevű város. Pedig mi kisebbség vagyunk. Nemzetbiztonsági kockázat. És ti csak úgy hagyjátok, hogy mindent elvegyenek tőletek?

 

Lehet, szerencsém van az erdélyi magyarságommal. Hogy kisebbségi vagyok. Mert én még úgy beszélem a nyelvet, ahogy apámtól és nagyapámtól hallottam. Helyesen. Magyarul. Nem keverem átvett, idegen szavakkal, nem rövidítek, és a hangsúlyt szépen oda teszem, ahova illik. Lehet pont azért, mert muszáj. Mert így természetes, erre kényszerít a tudat és a román zászló. Hogy minden egyes nap használjam ezt a gyönyörű nyelvet, amit édesanyám tanított. Mert román egyetemre járok. Mert románul van minden kiírva. Mert románok közt élek, és hallom és fáj, hogy azok, akik besimultak, hogy elfelejtették a nyelvünket. Mert tudom, hogyha azt hagyom, hogy elvegyék tőlem, akkor semmim sem marad. A nyelved nélkül mi marad belőled? Ha elveszik a pártát, ha elviszik a csíksomlyói Szűzanyát, ha a Csalhóból Ceahlău lesz, akkor NEKED mi marad? 

 

Kedves Jobbik, kedves tudja-a-bánat-melyik importált Székely Zászlóalj meg Gárda. Maradjatok otthon. Ne hozzátok ide a bajt, s a békétlenséget, mert higgyétek el, mi tudjuk mikor, és mennyit lehet kérni. Vendégként szívesen látunk, de kérlek: hagyjátok otthon az egyenruhát. Azt mi nem szeretjük, s a „gárda” szótól Maniu jut eszünkbe…

2 Comments (+add yours?)

  1. Anya
    Jul 05, 2010 @ 19:20:56

    Igen! Jó a stílusod, de hát ezt már rég tudod.Ífjú lendület hajt, de hát mi hajtson?Igazad van, de hát mi neveltünk, tudjuk.
    A többit élőben majd ,ha hazajössz.

    Reply

  2. mezeinelli
    Oct 19, 2010 @ 05:14:13

    nem is olyan régen romániában is dívott ez az idegen nevezés, a szülők generációja tudna erről mesélni. néha elfelejtkezünk arról, hogy most már ténylegesen vannak kisebbségi jogaink

    ez a csíkosok kifejezés nagyon tetszik🙂

    Reply

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s

Enter your email address to follow this blog and receive notifications of new posts by email.

%d bloggers like this: